Oldal kiválasztása

Évtizedünk egyik legmeghatározóbb „buzzwordje” kétségkívül a fenntarthatóság, de valójában mit értünk ezalatt és ami még fontosabb: mit gondolnak róla az emberek. Ennek a témakörnek, valamint a magyar online vásárlók ezzel kapcsolatos attitűdjeinek járt utána a GKI Digital 2020 júliusában lebonyolított online kérdőíves kutatása, amelyre 2417 darab válasz érkezett, és az így kapott adatok az online vásárló felnőtt lakosság 3,35 milliós sokaságra nézve reprezentatívnak tekinthetők. Az alábbi cikk ezen kutatás legfőbb eredményeit ismerteti.

Ha az ember manapság az online tér különböző szegleteiben mozog, akarva akaratlanul is belefut olyan anyagokba, melyek arra hivatottak, hogy ellássák a publikumot tanácsokkal, melyek környezettudatosabbá teszik az életet/csökkentik az ökológiai lábnyomunkat. Ezért is fontos egy átfogóbb képet kapnunk arról, hogy jelenleg mi jellemző a magyar online vásárlókra a fenntartható élet terén.

“Hiszek abban, hogy az egyének szintjén is sokat tudunk és kell tenni a környezetünk megóvása érdekében”

– az online vásárlók 82%-a egyetért ezzel az állítással.

A megkérdezettek többsége életmódjára jellemzőnek tartja a környezetbarát szempontokat és a fenntarthatóságot, de ebből csupán 9% gondolja nagyon jellemzőnek.

A környezetbarát megoldások elsősorban akkor kerülnek előtérbe, ha együtt járnak költséghatékonysággal és kényelemmel, míg sokszor a beruházási költségek miatt egy átlagos fogyasztónál szóba sem kerülhetnek.

Kutatásunkból kiderül: a fenntarthatóságért való küzdelem három fő arénára osztható, aszerint, hogy individuális szinten mivel tehetjük a legtöbbet a környezetvédelemért. A legtöbben a háztartással kapcsolatos megoldásokban látják a legnagyobb lehetőséget, így felmerül a szelektív hulladékgyűjtés, a korszerű fűtés- és hűtéstechnika, illetve a környezetbarát háztartási gépek alkalmazása. Szintén sokakban felmerült a tudatosabb fogyasztói magatartás, mint eszköz, gondolhatunk itt a kevesebb műanyag felhasználásra, a kevesebb vásárlásra, valamint használt termékek vásárlására. A harmadik aréna pedig a különböző utazással, közlekedéssel kapcsolatos szokásokat fedi le. Kutatásunkban nem csak a lehetőségre tértünk ki, de feltérképeztük, hogy mi jellemzi az átlagos fogyasztót.

Amit otthon valóban meg is teszünk

Vannak olyan megoldások, amelyet a megkérdezettek jelentős része fontosnak tart és használja is otthonában, ilyenek például az energiatakarékos izzók és az „A” kategóriás berendezések, de vannak, amelyeket fontosságuk ellenére nagyon kevesen használnak a megfizethetőségi korlátok miatt. Ezekhez tartozik például a napkollektor, amelyet az online vásárlók 7%-a használ, pedig 54% nagyon fontosnak tartja, és ennyien alkalmaznák is ezt a megoldást, ha nem lenne anyagi akadálya. Ha tovább boncolgatjuk a kérdést, az is kiderül, hogy

ezen megoldások alkalmazása mögött fő szempontként elsősorban inkább a takarékosság jelenik meg, míg a környezetünk védelme csak második helyre szorul.

Lehet, hogy az indíttatás nem a bolygónk jövője iránti elkötelezettségből fakad, de ami a pénztárcánknak jót tesz, jót tehet a környezetnek is.

A szelektív hulladékgyűjtéshez nem kötődnek jelentős anyagi korlátok, ami lehetővé teszi, hogy az egyik legelterjedtebb fenntarthatósági gyakorlat legyen: 5-ből 4 online vásárló állítja, hogy ez jellemző az otthonára. Ennek a korlátja sokkal inkább a lakóhely sajátosságaiban keresendők. A megkérdezettek között sokan a szelektív hulladékgyűjtési infrastruktúra hiányosságaival indokolják a fent említett gyakorlat hanyagolását.

Tudjuk, hogy tudatosan fogyasztani jó – de mennyire sikerül?

Az online vásárlók 86%-a fontosnak tartja a tudatos vásárlást és fogyasztást, a mindennapokban azonban nehéz ezt minden téren betartanunk. A boltokban továbbra is sok műanyagzacskóval találkozunk, és felkészülés nélkül nehéz megúsznunk egy-egy nagyobb bevásárlást nylonzacskó nélkül. A termékek vásárlása esetén azonban sokan törekszenek arra, hogy akkor vásároljanak új terméket, ha arra valóban szükségük van.

Ami a közlekedést illeti

A magyar online fogyasztók kevesebb mint fele gondolja, hogy egy átlagos fogyasztó az autóhasználat mellőzésével, elektromos és hibrid autók használatával hozzájárulhat a környezet védelméhez. Az online vásárlók 83%-ának háztartásában van legalább egy autó, mégis csupán 56% használ gépkocsit a munkahelye és az otthona közötti ingázáshoz, ebből 18% másokkal megosztva az autót, ezzel szintén egy környezettudatosabb opciót választva.

Egyre többet vásárlunk online – de ez mit jelent a környezetünk jövőjét nézve?

A COVID-19 vírus alapjaiban változtatta meg a mindennapokat, a vásárlási szokásainkat is. A kijárási korlátozások ideje alatt több mint 50 ezer új online vásárló jelent meg a magyar kiskereskedelmi piacon. A többség a személyes vásárlást kerülni igyekezett, és az online vásárlást részesítette előnyben ebben az időszakban. A vírus hatásai közül ez bizonyul a legmarandóbb változásnak is: a megkérdezettek 73%-a szerint ez hosszútávon is így lesz, ami által az online kereskedelem nagyobb hangsúlyt kap a jövőben.

Az online vásárlás amellett, hogy biztonságosabb, idő- és költséghatékonyabb választás. Mindazonáltal az továbbra sem egyértelmű, hogy fenntarthatósági szempontból is jobb megoldás. Az online vásárlók 14%-a szerint nem környezetbarát a plusz csomagolás, csomagolóanyag vagy a kontinenseket átívelő szállítások miatt, további 13% feltételekhez köti ezt a kijelentést, 16% szerint viszont a hagyományosnál környezetbarátabb.

Ki mit tesz a bolygóért?

Mint fentebb olvashattuk, sokan hisznek az egyéni felelősségvállalásban, a fenntarthatóságért tett lépések azonban több tényezőtől is függenek. Arról se feledkezzünk meg, hogy a környezetbarát vásárlás nem csak a keresleti, hanem a kínálati oldal függvénye is. Az offline térben rengeteg remek kezdeményezéssel találkozhatunk a legnagyobb kiskereskedelmi szereplők részéről, az online kereskedelemre vonatkozó fenntarthatósági vállalással viszont annál kevésbé, és az sajnos a logisztikai szolgáltatókra is igaz. Az élen járó szereplők mind kifejezik elkötelezettségüket és felelősségvállalásukat a környezetvédelem iránt, az online értékesítésre vonatkozó konkrét tervekkel, aktivitással mégis kevésbé találkozunk. A papírtasakos szállítás, a zacskók visszagyűjtése egy nagyon jó kiindulás, de átfogó, publikált fenntarthatósági stratégia még nem született a legnagyobb szereplőknél azt illetően, hogy az internetes kereskedelmet hogyan tehetik még környezetbarátabbá.

Az online vásárlás felé terelődött figyelem, a megnövekedett online forgalom még nagyobb hangsúlyt helyez az online kiskereskedelem szereplőinek tevékenységére, így ideje lenne az e-kereskedelemben is a szemléletváltásnak, a fenntarthatóságért tett konkrét célok kitűzésének.

Share This