Egyre többször esik szó arról, hogy a most zajló, digitális pénzügyi transzformáció és azon belül is a jövőre érkező azonnali fizetés a kereskedelem és az e-kereskedelem szempontjából is fontos, új lehetőségeket hozhat magával. De mekkora valójában annak a felhasználói bázisnak a mérete, akik között az azonnali fizetés népszerűvé válhat? Kik azok, akik egyáltalán rendelkeznek a szükséges alapokkal ahhoz, hogy mindennapi pénzügyeiket digitálisan intézzék? Ezekről is szó lesz majd május 3-án a FinTechShow-n.

A célcsoport meghatározása előtt tisztáznunk kell, hogy miért is beszélhetünk egyáltalán arról, hogy a kereskedők és a kereskedelem szereplői új lehetőségek előtt állnak:

  • A 2018 januárjától alkalmazott uniós pénzforgalmi irányelv (PSD2) révén Magyarországon – és az egész EU-ban – elérhetővé váltak az ügyfelek pénzügyi adatai külső, harmadik feles szolgáltatók számára (fontos, hogy természetesen csak az ügyfél opt-in beleegyezése esetén). A pénzforgalmi adatok által érthetőbbé, elemezhetőbbé válnak az ügyfelek pénzköltési és vásárlási szokásai. Az adatokból akár egyedi profilok is készíthetők, melyekkel a szolgáltatások és az ajánlatok jobban személyre szabhatók lesznek.
  • 2019 júliusában pedig útjára indul az azonnali fizetési rendszer (AFR), melynek lényege – az átutalási tranzakciók 5 másodpercen belüli lebonyolításán túl -, hogy a tranzakciókhoz nem lesz szükség bankkártyára. A fizetés ún. elsődleges (bankszámla) és másodlagos azonosítók (pl.: e-mail cím, telefonszám, rendszám stb.) révén direktben a bankszámlák között valósulhat meg.

Tehát a módosított pénzforgalmi irányelv (PSD2) és az azonnali fizetési rendszer (AFR) együttesen új értékesítés-támogató szolgáltatásokat, másrészt pénzügyi, likviditási kockázatokat csökkentő megoldásokat ad majd a kereskedők kezébe. Viszont fontos kérdés, hogy meg lehet-e már az induláskor is a kritikus tömeg az azonnali fizetés mögött?

Az első bástyát az internetezők jelentik

Évekig már önmagában az „internetező” elegendő kritérium volt egy-egy célcsoport, ügyfélkör behatárolására. Mára azonban a magyar háztartások több mint 80%-ában elérhető a világháló és 2017-es KSH adatok alapján, az országban kb. 7,5 millió 16-74 év közötti internetező van, közülük pedig mintegy 5,8 millióan neteznek napi rendszerességgel. Őket tekintjük aktív internetezőknek, így digitális írástudás terén is ez a társadalmi réteg a legképzettebb.

Ami az AFR leendő felhasználói rétege szempontjából érdekesebb: az aktív internetezők 49%-a szokott az interneten bankolni és online vásárolni – ez utóbbi nagyjából 3 millió fős sokaságot jelent!

Online vásárlásnál maradva, a mostani, 3 milliós magyar vásárlói bázis összetételére több – az AFR szempontjából – fontos megállapítás is megfogalmazható:

  • Pro: (1) kiegyenlített a nemek aránya, (2) magas, 50% körüli a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.
  • Kontra: (1) csupán 27%-uk él a fővárosban, (2) relatíve magas – 26% – a 40-49 évesek aránya, miközben az 50 év feletti vásárlók is 34%-ban képviseltetik magukat.

Ezek közül az AFR szempontjából a legidősebb és vidéki rétegek magas aránya vet fel kérdéseket. Egyrészt pozitív, hogy jelen vannak és aktívan vásárolnak online (is) az idősebbek, de esetükben egy jóval kevésbé kísérletező, megfontoltabb, az innovációkra (különös tekintettel a pénzügyek terén) kevésbé nyitott réteggel állunk szemben.

Eszközellátottság

Egy 2017 őszi GKI Digital kutatás alapján, az internetezők 81%-a, kb. 6 millió ember rendelkezik okostelefonnal. A legfiatalabb, Z generáció esetében ez az arány már 93%.

Az okostelefon-használat vonatkozásában – az internetezéshez hasonlóan – a kapcsolattartás és a tájékozódás a leggyakoribb használati terület. Ezek mellett népszerű a térkép-funkció és a fotózás is. A magyar okostelefon-használók körében azonban még meglehetősen ritkának tekinthető a mobilbankolás és a telefonnal történő fizetés.

Bankkártya-használat

A hazai internetezők 95%-a rendelkezik bankkártyával. Nincs viszont még kártyája az internetezőkön belül:

  • a 18-24 év közöttiek 13%-ának;
  • az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 27%-ának;
  • valamint a háztartásbeliek 19%-ának!

Jó hír, hogy az internetezők között már csupán 4-5% körüli azoknak az aránya, akik a kártyájukat CSAK készpénz-felvételre használják.

A bolti kártyás tranzakciók és a készpénz-felvét mellett leggyakoribb használati módok között az előkelő, harmadik helyen van az online fizetés is. Összesen 1,9 millió internetező használja ilyen célra a kártyáját. Ez utóbbi adat ugyanakkor csalóka, mert a lakossági kutatások azt mutatják, hogy az esetek többségében a vásárlók továbbra is inkább készpénzben fizetnek. 2017-ben mintegy 33 millió termékrendeléshez köthető tranzakciót bonyolítottak a magyar piacra értékesítő webáruházak. Ebből a rendelések 58%-a készpénzes, utánvétes tranzakcióval került kiegyenlítésre. (A témáról részletesebb információt itt olvashat).

Az AFR fizetési alternatíva egy 3 milliós piacra lép be, azon belül is vélhetően egy szűkebb, 1,9 milliós elméleti felhasználói bázist tud a leghatékonyabban megszólítani. Ők azok, akik interneteznek, okostelefon felhasználók, rendszeresen online is vásárolnak és alkalomadtán használták már kártyájukat a digitális térben.

És mi a helyzet a többiekkel?

Nem csak az AFR, hanem minden pénzügyi megoldás kapcsán fontos, megugrandó korlát a szolgáltatók számára a magyar piacra jellemző, instabil pénzügyi kultúra.  

  • Az alapvető kiadásokon felüli, szabadon elkölthető jövedelem mértéke nagyon alacsony. A gazdaságilag aktív, jövedelemmel rendelkező lakosságból (4,8 millió fő volt 2016-ban) 32%-nak az éves (legális) jövedelme nem haladja meg az 1 millió forintot. Ez havi szinten kb. 80 ezer forintos keresetet jelent. Ezt a réteget az AFR szempontjából zárójelbe téve, az aktív keresők között marad 3,3 millió ember + a saját jövedelemmel nem rendelkező családtagjaik és a nyugdíjasok.
  • További problémát / kihívást jelent a pénzügyek kezelésében az általánosságban tapasztalható pénzügyi tájékozatlanság – relatív – magas aránya;
  • A kedvezőtlen jövedelmi körülmények eredményeként, pedig megtakarítás helyett jellemzően a hitelek törlesztése jelenti a legfőbb „kiadást”.

Ilyen társadalmi berendezkedés mellett az AFR, a fintech megoldások és általánosságban a bankszektor egésze is nehezített pályán játszik. Viszont az idő nekik és nekünk felhasználóknak dolgozik.

Forrás: A cikk eredetileg a https://fintechzone.hu oldalon jelent meg.