A Bónusz Brigád számára fontos a magyar internetezők véleménye, hiszen Magyarországon ez az oldal értékesíti a legtöbb élményt, kikapcsolódást és szolgáltatást. A tudatos internetezés elkötelezett támogatójaként 2017 szeptemberében útjára indította a GKI Digital szakmai közreműködésével a “Ti mondjátok el Magyarország véleményét” című kutatás-sorozatot. A sorozat ezúttal a 2 hét múlva esedékes országgyűlési választásokkal kapcsolatos várakozásokat, preferenciákat járja körbe.

A kampányidőszak kezdete óta számtalan felmérés és elemzés foglalkozott már a várható eredményekkel, ugyanakkor magához a választáshoz kötődő véleményekre, a pártpreferenciák mögött lévő érdekességekre már kevesebb hangsúly került. Éppen ezért a következő parlament összetételének megjóslása helyett a Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatása azt tűzte ki célul, hogy egy kicsit tágabb értelmezés mellett, esetenként könnyedebb kérdések formájában foglalkozzon a választás területével.

Természetesen a felmérés során nem kerültük ki a pártpreferenciák kérdését sem, ugyanakkor elemzésünk célja nem a várható mandátumok becslése, sokkal inkább az egyes pártok helyzetének bemutatása, illetve szimpatizánsaik preferenciái voltak.

A KUTATÁSRÓL

A kutatást a Bónusz Brigád megbízásából, online kérdőíves adatfelvétellel a GKI Digital készítette 2018. február 26. és 2018. március 11. között. A felmérésben összesen 7.200 válaszadó vett részt, melyből a 4.975 teljeskörű választ elemeztük ki. A kapott eredményeket nem, kor és lakóhely településtípusa alapján az aktív internetezők körére súlyoztuk át, így a kapott következtetések csak ezen kör (a rendszeres internetezők – hozzávetőleg 6 millió felnőtt, azaz a szavazati joggal rendelkezők 73%-ának) véleményét mutatják be.

Szavazás vagy érdektelenség?

Egy országgyűlési választás esetében mindig nagyon fontos kérdés a részvételi arány. Különösen igaz ez akkor, amikor magas azon választópolgárok aránya, akikről közvélemény-kutatásokkal, felmérésekkel nem lehet megismerni a pártpreferenciáikat, így érdemben képesek az előre jelzetthez képest befolyásolni a várt eredményeket.

Nincs ez másképp az aktív internetezők körében sem, még úgy is, hogy esetükben általánosságban elmondható, hogy a politika iránt nyitottabb, érdeklődőbb (74%) sokaságról beszélünk. Mindez alapjaiban határozza meg, hogy milyen arányú lehet a részvétel, hiszen a téma iránt kevésbé nyitottak körében sokkal kisebb az esély a pártok általi “mozgósításra”. A politika iránti érdeklődés a korral előrehaladva egyre nő: míg a 30 év alattiak körében nem éri el a 65%-ot a téma iránt érdeklődők súlya, addig az 50 évesek körében csaknem 80%, a 60 év felettiek körében pedig 87% a súlyuk.

Jól mutatja a választási hajlandóság és a politika iránti érdeklődés kapcsolatát az is, hogy míg a pártpreferencia alapján bizonytalanok körében 77%, a szimpátiájukat fel nem vállalók esetében 68% a politikával foglalkozók súlya, addig az áprilisi választáson biztosan részt nem vevők körében “mindössze” 35% azok aránya, akik a politikával foglalkoznak.

A kutatás alapján

az áprilisi országgyűlési választásokon az aktív internetezők 83%-a jelezte, hogy biztosan részt fog venni.

Természetesen az aktív internetezők jellemzően nyitottabb, képzettebb társadalmi réteget képviselnek. Tekintettel arra, hogy a 4 évvel ezelőtti választáson szavazók súlya ugyanezen körben 80% volt – akkor a tényleges részvételi arány a teljes 18 év feletti lakosság körében 61%-os volt – azt valószínűsíti, hogy a 4 évvel ezelőttinél kismértékben nagyobb lesz a részvételi arány a választásokon.

A REJTŐZKÖDŐK

Összességében a 7.200, kitöltést elkezdő válaszadóból a kitöltők negyede a szavazással kapcsolatos kérdések megjelenésekor azonnal bezárta a kérdőívet, míg a megmaradt kitöltők további 10%-a a későbbi kérdések során szakította meg a kitöltést. A köztes elhagyók ilyen magas aránya is jól jelzi, hogy az aktív internetezők körében (is) nagyon magas a bizonytalanok, illetve a rejtőzködők aránya.

A legfiatalabb internetezők szívügyüknek érzik az országgyűlési választást. Miközben a 2014-es választáson a jelenlegi 18-24 év közötti korosztály 52%-a ment el ténylegesen szavazni, addig az idei évi

választásra már 76%-uk szeretne mindenképpen elmenni

(természetesen a korcsoport egy része az elmúlt 4 évben érte el a szavazáshoz szükséges kort).  Ráadásul a korcsoport többségének (58%) pontos elképzelése van arról, hogy voksát melyik párt mellett teszi le.

A szavazáson biztosan részt nem vevők, illetve a bizonytalanok aránya az aktív internetezők körében 15%-ot ér el, míg a női internetezők körében 19%-ot. A részvétel tekintetében bizonytalanok, illetve biztosan távolmaradók esetében a legnagyobb problémát az jelenti, hogy egyrészt kiábrándultak már a politikából (49%), másrészt nem találtak eddig olyan jelöltet, vagy pártot, akire szívesen szavaznának (43%).

Erős a kormánypártok pozíciója

A biztosan szavazó internetező választópolgárok 2/3-a pontosan tudja, hogy melyik pártra fog szavazni április 8-án.

A válaszadók negyede ugyanakkor egyelőre még bizonytalan a kérdést illetően, miközben 9% azoknak az aránya, akik még névtelenül sem szeretnék megadni pártpreferenciájukat. Ez utóbbi csoport a rejtőzködők köre, amely a kérdőívünk kitöltését félbehagyók sokasága miatt valójában még nagyobb lehet.

A biztosan szavazó, pártpreferenciájukat nyíltan felvállaló aktív internetezők közül a legtöbben (47%) a FIDESZ-KDNP táborát erősítik, őket követik 23%-kal a Jobbik szimpatizánsai. A harmadik helyen álló LMP a biztos szavazók 9%-át tudhatja soraiban. Érdekesség, hogy az internetezők körében az MSZP-Párbeszéd csupán a 4. legerősebb párt. 5. helyen a DK áll 6%-os szavazóbázissal, a 6. pozíciót pedig a Momentum foglalja el 3%-al. Végül, a szavazatok maradék 5%-a pedig a többi kis párt között oszlik meg.

A jelenlegi kormánypárt a városokban és a falvakban bír erősebb támogatottsággal az átlaghoz képest, a Jobbik esetében egyértelműen a megyeszékhelyek jelentik a legfőbb bázist, míg az LMP és az MSZP-PM számára a fővárosiak körében található a legnagyobb arányban biztos szavazó. Pártpreferenciák tekintetében ugyanakkor nemcsak a település mérete szerint láthatók nagyobb eltérések, az egyes korcsoportok is más-más megoszlást mutatnak a pártok támogatottsága tekintetében: a Jobbikra és a Momentumra a 18-24 évesek körében, az LMP-re a 30-39 évesek körében, a Fidesz-KDNP-re az 50-59 éves körében, az MSZP-re és a DK-ra pedig a 60 évnél idősebbek körében szavaznak a legnagyobb arányban.

A biztos pártpreferenciával rendelkezők körében a Fidesz-KDNP a legnépszerűbb. A jelenlegi kormány a 4 legnagyobb ellenzéki pártnál együttesen is több támogatót tudhat magáénak. 

Ugyanakkor, összességében a biztos pártválasztók preferenciái alapján a kormánypártokat a kisebbség támogatja, 53% a mai ellenzék valamelyik pártjára szavazna. A pártot nem mondók és a válaszokat megtagadók körében valószínűleg nagyobb az ellenzék támogatottsága.

A többség ugyanarra szavaz mint 4 éve

A 2018-as országgyűlési választáson biztosan és konkrét párt mellett voksoló szavazók negyede nem arra a pártra fog szavazni, mint 2014-ben. Érdekesség, hogy a szavazatukat eltitkoló választópolgárok mintegy ötöde fog ugyanígy tenni, azaz a csoport többsége feltehetően idén is hű marad korábban választott pártjához.

Választás 2014-ben

A kutatás során, tekintettel arra, hogy a nagyobb pártok közül csak a Fidesz-KDNP, valamint az MSZP-Párbeszéd alkotott hivatalosan pártszövetséget, jellemzően egyedi pártpreferenciákra kérdeztünk rá. Igaz, ez a 4 évvel ezelőtti választás kapcsán is, amikor az ellenzéki oldalon 5 párt állított egy közös listát. Az összehasonlíthatóság érdekében ezen pártokat külön kezeltük a pártpreferenciákat vizsgáló kérdéseink során.

A legbiztosabb szavazóbázissal a Fidesz-KDNP rendelkezik, hiszen az áprilisban őket választó internetezők 94%-a már 4 évvel ezelőtt is a kormánypártra szavazott. Mindez egyrészt azt jelenti, hogy a legnagyobb párt rendelkezik a leglojálisabb szavazóbázissal, ugyanakkor azt is jelzi, hogy ők tudtak a legkevésbé új szavazókat meggyőzni a korábban más pártra szavazók közül. A Jobbik és az MSZP-PM esetében ⅔, az LMP esetében 55%, a DK tekintetében pedig 45% azok aránya, akik a mostani választáson úgy szavaznak majd az adott pártra, hogy már 4 évvel ezelőtt is őket választották.

A pártpreferenciával rendelkező, de azt nem vállalók esetében 53% azok súlya, akik nem váltottak pártot, azaz a 4 évvel ezelőtti politikai csoporttal szimpatizálnak. Más oldalról a rejtőzködő, de a választáson részt vevő internetezők csaknem fele még nem tudja biztosan, hogy vált-e korábbi választottjához képest. A bizonytalanok esetében szintén 50% azok súlya, akik még nem döntötték el, hogy másképp szavaznak-e mint 4 éve, ugyanakkor közel harmaduk már most biztos a váltásban.

Családi összetartás

Habár a politikai nézeteltérések sok családi vita okozói, a felmérés alapján úgy tűnik, hogy idén viszonylag nagy az egyetértés a párkapcsolatban élők között.

A kapcsolatban élők többsége biztosan tudja (45%) vagy nagy valószínűséggel sejti (23%), hogy társa kire fog szavazni, és az esetek többségében ez azt is jelenti, hogy valószínűsíthetően (29%) vagy biztosan (57%) ugyanarra a pártra szavaznak. Pártpreferencia alapján azért megfigyelhető néhány különbség. A kormánypártok szavazói esetében a legnagyobb a párjukkal biztosan (82%) vagy valószínűleg (13%) ugyanarra a pártra szavazók aránya, de a Jobbik (69%), az MSZP-PM (57%) és a DK (56%) esetén is meggyőző többségben vannak a párjukkal biztosan egyetértők. Ebből a szempontból némileg kilóg az LMP szavazótábora, hiszen amellett, hogy a párkapcsolatban élők 40%-ának párja is rájuk szavaz, minden ötödik szavazójuk biztosan tudja, hogy párja nem az LMP-re adja majd le voksát.

Nem csak a pártokra szavazunk

A felmérésben az internetezők választásokhoz fűződő viszonyát vizsgálva arra is rákérdeztünk, hogy inkább a pártokra vagy a képviselőjelöltekre történő szavazást preferálják-e a választópolgárok.

Összességében a legtöbb internetezőnek tetszik, hogy egyaránt szavazhat pártra és konkrét személyre is (41%), de sokan vannak azok is, akiknek elsősorban a pártválasztás fontos (37%).

Csak egyéni jelöltekre 14%-uk szavazna szívesen. A csak pártválasztást preferálók aránya az életkor növekedésével csökken, és ezzel párhuzamosan a pártra és személyre egyaránt szavazni kívánók aránya is növekszik.

Az internetezők pártpreferencia szerinti csoportosítása alapján az látszik, hogy a Fidesz-KDNP és a Jobbik támogatói körében önmagában a pártra szavazás a fontos, az MSZP-PM, a DK és az LMP-nél pedig a párt és a jelölt kombinációja. A konkrét személyre leadott voks az MSZP-PM és a DK hívei között a legnépszerűbb, minden negyedik MSZP-PM és minden ötödik DK szavazó szeret elsősorban konkrét jelöltre szavazni.

A kutatás II. része itt érhető el!

  • A miniszterelnök-jelöltek alkalmassága pártpreferenciák szerint
  • A TOP5 legalkalmasabb magyar celeb a miniszterelnöki posztra
  • A TOP5 legalkalmasabb filmszereplő (karakter) a miniszterelnöki posztra
  • A TOP5 legalkalmasabb magyar üzletember a miniszterelnöki posztra
  • A TOP5 legalkalmasabb külföldi üzletember a miniszterelnöki posztra
  • Soros György népszerűsége pártpreferenciák szerint