Nettó 181 ezer forintra vágyik a Z generáció  

A Jófogás és a GKI közösen készített egy kutatást a 18-24 éves korosztályról, azaz a mai pályakezdő fiatalokról. A felmérés megdöbbentő eredménye, hogy a munka világával eddig nem találkozó tanulók, hallgatók 57%-a már most sem hisz szakmája piacképességében, ám mégsem választ másikat. A fiatalok első munkahelyükről nettó 181 ezer forintos átlagfizetést várnának, ám sokan azt sem tudják, hogyan kellene állást keresniük. 

Az úgynevezett Z generáció, vagyis az 1995 év után született fiatalok éppen a saját bőrükön kezdik érezni a munkaerőpiaci valóságot, és a kutatás eredményei alapján egyáltalán nem látják optimistán a helyzetüket. A 18-24 éves korosztályba körülbelül 850 ezer fiatal tartozik, akik közül mintegy 220 ezren tanulnak valamelyik felsőoktatási intézményben.  Ha azt vesszük, hogy ők mind csakis a tanulmányaikra koncentrálnak, akkor is legalább a Z generáció háromnegyedének már meg kellett volna jelennie a munkaerőpiacon. Ehhez képest a korosztály 43%-ának nincsen állandó munkája, miközben 93%-uk állítja, hogy dolgozott már valaha – derül ki a Jófogás és a GKI közös tanulmányából.

Fizetési igények

A célcsoport fiataljainak esetében az előzetesen elvárt nettó fizetés átlagosan 181 ezer forint körül alakul, mely az iskolai végzettség növekedésével együtt emelkedik: a Ba/BsC szakos hallgatók jellemzően alacsonyabb igényekkel álltak elő, mint a jelenleg már Ma/MsC képzést végzők. Összességében a 18-24 éves korosztály munkaerő-piacon még meg nem jelent tagjai némileg kisebb kezdő fizetésigényt jeleztek, mint az idősebb, de eddig még soha nem dolgozók. A gyakorlatban egyébként a Z generáció 26%-a nem elégedett a jelenlegi bérével.

kép1

Az iskolai végzettség szerepe

A kutatásban résztvevő fiatalok a pályakezdéssel kapcsolatban eléggé pesszimistán nyilatkoztak. A 18-24 éveseknek közel a fele úgy látja, hogy nehéz lesz elhelyezkednie az első állásában, véleményük szerint a végzettségüknek megfelelő munkát nem könnyű találni. Összességében a jelenleg még tanuló, a munkaerő-piacon még meg nem jelent fiatalok között 10-ből mindössze alig 4 hallgat (43%) olyan szakon, vagy tanul olyan szakmát, amelynek hisz piacképességében! Az is kiderült, a fiatalok mindössze fele dolgozik olyan munkahelyen, munkakörben, amely a végzettségének megfelelő.

Ez komoly kihívást jelent mind a fiatalok, mind a munkaadók számára, hiszen azt az üzenetet rejti magában, hogy a munkaerőpiacon való boldogulásban már kevés szerepe van a képzettségnek, végzettségnek, ez pedig mind az oktatási rendszer, mind a munkaerő-piaci viszonyok komoly problémáit jelzi előre.

Elhelyezkedési nehézségek

Magyaroszágon is jellemző, hogy legkönnyebben ismerősön keresztül tud az ember munkához jutni. Ám az első munkahely előtt álló fiataloknak a legtöbb esetben még nincsen olyan értékes szociális hálójuk, amely álláshoz juttathatná őket, így ők mindinkább az interneten, azon belül is apróhirdetési oldalakon keresgélnek.

„Átlagosan 45-50 ezer hirdetésünk van az állásajánlat kategóriában, és ezek szinte minden típusú munkát lefednek, hiszen a közgazdásztól, a marketing asszisztensen keresztül a karbantartókig széles a paletta, milyen pozíciókra keresnek jelentkezőket. A legtöbb állás a vendéglátás-idegenforgalom kategóriában adják fel, de az elmúlt hetekben erősen emelkedett a diákmunka állások száma is.” – mondta el László Sebestyén, a Jófogás apróhirdetési portal elemzője.

A GKI tanulmánya szerint egyébként a nyomtatott sajtóban már csak a fiatalok 20%-a keres munkát, a fejvadászok ebben a korosztályban pedig maximum csak azoknál jönnek szóba, akik valamilyen kiemelkedő iskolai végzettséggel bírnak. A legkedveltebb böngészési helyek az apróhirdetési, illetve az álláskeresésre szakosodott weboldalak.

kép2

A pályakezdő fiatalok szerint álláskeresés közben nem könnyíti helyzetüket, hogy a cégek több éves tapasztalatot kérnek. Ez gyakorlatilag egy ördögi kört eredményez. Aki szerencsés és még tud a szüleire támaszkodni, az el tud menni gyakornoknak, így tud némi tapasztalatra szert tenni. Mások ugyanebből a célból diákmunkát keresnek, de a jelenleg is dolgozó 18-24 évesek akár főállást is vállalnak a tanulmányaik mellett – 80%-uk már volt ilyen módon alkalmazásban. 25 év felett erősödik a főállással szembeni preferencia még akkor is, ha mellette hallgatói jogviszonyban van a fiatal.

kép3